Mik azok az elemi mozgásminták?

Mik azok az elemi mozgásminták?  

Megszületéskor minden baba magában hordozza a speciális emberi mozgások mintázatait, amelyeket a megfelelő sorrendben gyakorolnia kell majd az első egy-másfél évben.

Mik azok az elemi mozgásminták?A tanulási folyamat az első három hónapban a fej megemelésével kezdődik, ami ezután összekapcsolódik a karra való támaszkodással és a törzs homorításával. Utána következik a hasról hátra, illetve a hátról hasra fordulás, ekkor már a karok is szabadabban mozognak, így megkezdődhet a tárgyak után nyúlás és a megfogás.
A biztos fejtartás lehetővé teszi a szemizmok erősödését, és ezzel együtt a látás rohamos fejlődését.
Ezt követi az első igazi helyváltoztató mozgás, a hason kúszás. A második félévben a négykézláb mászással, az üléssel és a feltápászkodással folytatódik, majd a lábra állással, valamint a járással fejeződik be a sor.
A későbbiekben fontos állomás a dominancia megválasztása, vagyis eldől, hogy a gyerkőc a bal vagy a jobb kezét, illetve lábát, szemét és fülét használja szívesebben.

A beszéd, az írás és az olvasás kizárólag emberi kommunikációs forma. Ezeknek az anyanyelvi képességeknek a fejlődése csak akkor lesz problémamentes, ha a gyermek a megfelelő sorrendben végighaladt az emberi mozgási- és érzékszervi fejlődési soron. Ennek a szenzomotoros idegrendszeri fejlődésnek a koronájaként jelenik meg először a beszéd, majd később az írás és az olvasás.

Katona Ferenc professzor az agy fejlődésének kutatása során felfedezte, hogy a jellegzetes humán mozgásmintázatok valamennyi formája a születéstől kezdve elemi formában jelen van, és bizonyos helyzetekben mindegyik aktiválható. Ezeket a mozgásokat elemi mozgásmintáknak nevezte el, amelyek a több millió éves emberi evolúció genetikai információi, és az a feladatuk, hogy irányt mutassanak az emberi mozgásformák elsajátításához. A lejtőn kúszás, a mászás, a felültetés vagy a levegőben támasz nélküli ülés, valamint az elemi járás nem egyszerű reflexek, hanem magas fokon szervezett végrehajtási tervvázlatok.
Fokozatos megszűnésük ugyanolyan szigorú sorrendben zajlik, mint ahogyan a végleges mozgásformák megjelennek. Például a levegőben felülés és a fejemelés nem váltható ki azt követően, hogy a baba már önállóan is felegyenesedik. Az elemi kúszás sem aktiválható többé, ha spontán kúszás megjelenése után.
Az elemi mozgásminták kiváltásának adatai felhasználhatók diagnosztikai és prognosztikai célokra. Hiánytalan működésük biztosítékot jelent arra, hogy a végleges mozgások akadálymentesen létrejönnek majd a baba fejlődésmenetében.  

Elemi járás
A két kézzel a hóna alatt megtartott csecsemő törzse felegyenesedik, ha a talpára állítjuk egy kemény felületen. Ebben a helyzetben az alsó végtagok és a törzs kiegyenesedik, a fej felemelkedik. Az egyik lábát megtámasztja, a másik lábát pedig csípőben és térdben hajlítva felemeli. A lépegetést elősegíti, ha a baba törzsét eközben kissé előre döntjük.

Lejtőn kúszás
A baba fejjel lefelé lejtőre helyezve hamarosan kúszni kezdésváltott vagy páros lábbal rúgja magát előre. Kis szünetekkel a lejtő aljáig önállóan kúszik, karjait és lábait koordináltan, ritmikusan mozgatja, közben a fejét hol az egyik, hol a másik irányba elfordítja. Lábait maga alá húzza és egyszerre, de inkább váltva hirtelen kinyújtja, miközben a lábujjai megtámaszkodnak és ellökik a lábát. Vízszintes helyzetbe érve a kúszás abbamarad.
A kúszás lejtőn felfelé is kiváltható, ha a csecsemő fejét a kezünkben megtartjuk. Így a fej helyzetét követve az előbbi módon képes felfelé is kúszni a lejtőn.

Asszisztált mászás
Ebben a mozgásban felemelkedik a fej és megemelkedik a törzs. Mivel a baba önállóan ezt nem képes megtenni, ezért tenyérrel szükséges megtartani a fejét és a törzsét úgy, hogy a karja és a lába érintkezzen a talajjal, vagyis asszisztálni kell. Ebben a helyzetben is az óvatosan előre mozdított baba végtagjai összerendezett, ritmikus mozgásba kezdenek. Sőt néhány másodpercre segítség nélkül is meg tud támaszkodni a karján és a térdén.

Ülés
Az egészen pici csecsemő is képes minden támasz nélkül ülő helyzetbe emelkedni, majd teljesen egyenes háttal, emelt fejjel ülve maradni néhány másodpercig, ha a combjainál fogva óvatosan a levegőbe emeljük. Feje és törzse ekkor előrehajlik, majd rövid idő után a törzse felegyenesedik, a feje teljesen felemelkedik, és így ülő helyzetben marad néhány másodpercig. Azután a gravitáció hatására ismét előregörnyed, feje lefelé lóg, majd kis idő múltán újból felül.
Ez a felülési reakció kiváltható akkor is, ha a babát háton fekvő helyzetben karjánál fogva vagy derekánál megtartva kissé megemeljük. Ilyenkor a fej hátralóg, de ismételt nekirugaszkodásokkal fokozatosan ülő helyzetbe kerül a teste.

Az elemi mozgásminták készlete csak lehetőséget teremt a végleges mozgások kialakulásához, de nem helyettesítik azokat. Az oxigénhiány vagy egyéb agyi károsodások gyakran veszélyeztetik a felegyene-sedési folyamatot, a fejtartás kialakulását, az állást és a járást. Ilyen esetekben indokolt az elemi mozgásminták szakszerűen végzett rendszeres gyakorlása.

Az elemi mozgásminták vizsgálata vagy a gyakorlásuk betanítása kizárólag képzett szakember feladata. A hozzá nem értők a helytelen alkalmazásukkal, még a legnagyobb jó szándék mellet is súlyos következményeket, esetleg sérüléseket okozhatnak a piciknél. Ezért mindig forduljon szakorvoshoz vagy képzett mozgásterapeutához, ha aggályai lennének a kisbabája mozgásfejlődésével kapcsolatban!