A baba reflexei

A baba reflexei

A baba reflexei

Az újszülött a külvilág ingereire elsősorban veleszületett reflexekkel reagál, olyan ösztönös és jól szervezett mozgásokkal, amelyek elengedhetetlenek az életben maradásához.
Az automatikus válaszoknak a nagy része egész életünkön át fennmarad és működtetik az életfunkcióinkat, védik a szervezetünket. Az úgynevezett vegetatív reflexek közé sorolható a légzés, a hőszabályozás, a keringés, a nyelés, a hányás, az ürítés, a köhögés, a pislogás és a tüsszentés…
A csecsemők mozgásfejlődését beindító és az azt irányító mozgásmintákat a primitív reflexek adják, melyek nélkülözhetetlenek a korai fejlődésben, de mindegyik csak egy meghatározott ideig hasznos. A helytelenül, időn túl fennmaradó reflexek akadályozzák a gyermek mozgáskoordinációját, ezáltal hátrányosan befolyásolják a viselkedését és a tanulási képességeit.

Szopó-kereső reflex
A száj környékének gyengéd érintésére a baba az inger felé fordítja a fejét, kinyitja a száját, és szopó mozdulatokat tesz. 
Ez a reflex közvetlenül a megszületés utáni órákban a legerősebb, ezért a sikeres anyatejes szoptatás érdekében az újszülöttet mihamarabb az anyai mellre kell helyezni. Csak három-négy hónapos korig aktív, mert a baba gyorsan megtanulja, hogyha meglátja az édesanyja mellét és megérzi a mama illatát, vagy megpillantja a cumisüveget, akkor az ennivalót jelent.
A szopó-kereső reflex a száj körüli izmok, a nyelv és a garat izomzatának erősítésével, az orron át történő légzés megtanulásával előkészíti a megfelelő hangképzést és a beszéd majdani megtanulását. 
Ha időn túl aktív marad, a kisgyermek nehezen tanul meg rágni, rosszul képzi a hangokat, és másfél éves kora után is „mindent a szájába vesz”.

Kapaszkodó reflex
Amikor baba jó erősen megfogja a tenyerébe tett ujjunkat és el sem engedi, olyan, mintha szándékosan fogná a kezünket, pedig ez csak reflex.

A tudatos megfogás és elengedés kialakulásával azonban a fogóreflex fokozatosan leépül.
Babkin-reakciónak nevezik a kapaszkodó- és a szopó reflex összekapcsolódását. Ha a baba tenyerét vagy a talpát lágyan megnyomkodjuk, akkor kinyitja a száját és szopó mozdulatokat végez. Ezt a kapcsolatot ki is használhatja a szülő, amikor a pici éppen elbóbiskolna szopás közben.
A fogó reflex fennmaradása akadályozza a kézügyesség fejlődését, és a két lábon történő egyensúlyozást, valamint megakadályozza lépéskor a gördítést. Jól látható azoknál a gyermekeknél is, akik rajzolás vagy írás közben a szájukat és a nyelvüket is mozgatják.

Moro-reflex
A baba minden hirtelen erős hangra vagy váratlan érintésre megriad. Kiváltható a reflex akkor is, ha a vízszintesen tartott baba fejét hirtelen kicsit leengedik. Ilyenkor a baba a karjait hirtelen széttárja, a tenyerét kinyitja, az ujjait fogásra készen szétterpeszti, a lábait széttárva kinyújtja, közben erőteljesen belélegzik. Ezután a karjaival karoló mozdulatot tesz, mintha meg akarna kapaszkodni, majd elkezd sírni.

A reakció segít az első levegő vételben, védi a baba életét, mert veszély esetén riasztást ad és segítséget hív. A születés után kettő-négy hónapos korig aktív, utána a tudatos megriadási reakció veszi át a helyét.
Ha a gyermek túlérzékeny marad minden ingerre, félénk, visszahúzódó, nehezen alkalmazkodik bármilyen új helyzethez, akkor a problémák háttérben ez az ösztönös reflex húzódik meg.

Tónusos labirintus reflex
A vízszintes helyzetben tartott baba fejének előrehajtásakor a karok a törzs előtt behajlítódnak, a lábak felhúzódnak. A fej hátrahajtása kiegyenesíti és homorítja a baba törzsét, miközben kinyújtja és széttárja a végtagjait.

Három és fél éves korig szerepet játszik a helyes izomtónus és izomműködés kialakításában, a fej- és testtartás stabilizálásában és a biztonságos egyensúlyozás megtanulásában.
Sajnos az oly sokszor emlegetett lábujjhegyezésért az időn túl aktívan maradó TLR a felelős.

Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex
Ha a fekvő baba feje oldalra fordul, akkor az arca felé eső oldalon a karja és a lába kinyújtódik, az ellenkező oldalon pedig behajlik.

Lehetővé teszi a magzatmozgásokat, így az izmok a méhen belül is edződnek. A megszületéskor biztosítja a baba rugalmas áthaladását a szülőcsatornán, az első hónapban pedig a szabad légzést úgy, hogy a hasán fekvő baba fejét oldalra fordítja. Beindítja a mozgás- és a látás fejlődését, elősegíti a játék után nyúlás fejlődését, és a háton fekvésből induló fordulást.
Ha kimarad a kúszás, akkor nem gátlódik le, így megakadályozza a jobb és bal agyfélteke és a két testfél harmonikus együttműködését a mozgásban, a látásban és a gondolkodásban.

Szimmetrikus tónusos nyaki reflex
Ha a mászni tanuló baba felfelé néz, akkor ráül a behajlított lábára, és elöl a nyújtott karjára támaszkodik, akár egy ülő cica. Ha ilyenkor lehajtja a fejét, akkor a karja behajlik, a lábai kiegyenesednek, a popsija felemelkedik.

A reflex segít a talajról való felemelkedésben, de megakadályozza a mászást. Ezért a négykézláb álló baba ösztönösen előre-hátra hintáztatja magát, amivel legátolja a reflexet.
Azok a nagyobb gyermekek, akiknek görbe a testtartásuk, nehezen tudnak egyenes háttal ülni a széken, vagy nem szeretik a labdás játékokat, az úszást, ott valószínűleg ez a reflex akadályozza őket a szabad mozgásokban.

Galant-reflex
Ha a hasán fekvő baba gerince mellett megsimítjuk a hátát a deréktájon, akkor arra az oldalra elfordítja a csípőjét és felhúzza a lábát, mintha csiklandós lenne.

Ez az oldalazó mozgás segíti a magzatmozgásokat és szerepet kap a szülőcsatornában való áthaladásban.
Ha kilenc hónapos kor után is aktív marad, akkor a derék tájéka túlérzékennyé válik. A gyermek nem szeret övet viselni, zavarja a nadrág dereka vagy üléskor a szék támlája, ezért állandóan izeg-mozog. Mivel a reflex kapcsolatban van a hólyag és a bél működésével, így hátráltatja a szobatisztaság kialakulását, és később összefüggésben van az éjszakai bepisiléssel is.

Landau-reflex
Ha a baba mellkasát két kézzel megtámasztva vízszintesen a levegőbe emelik, akkor a hátát homorítja, a fejét felemeli, a karját és a lábát a törzsével egy vonalban megtartja. Ha ebben a helyzetben a fejét lefelé biccentik, akkor a hát és a végtagok feszítése megszűnik.

A reflex erősíti a gerinc melletti izomzatot, fejleszti a testtartást és a látást.
Óvodás korban figyelhetők meg a hátrányok, amit a reflex fennmaradása okoz. Ezek a rossz egyensúlyozás, az ügyetlen futás és az ugrálás.

Nem szabad elfelejteni, hogy senki sem tökéletes, szinte mindenkinek vannak visszamaradó reflexei. Ha a gyermek kiegyensúlyozott, magabiztos és jól érzi magát a bőrében, valamint a környezete is elégedett vele, akkor nem kell aggódni. Problémának csak akkor számítanak, ha az élet több területén is tartós, mindennapi hátrányt okoznak, ami megnehezíti a boldogulást. Ilyenkor minél előbb szakember segítségét kell kérni.

Ha a felsorolt reflexek időn túl is fennmaradtak és meglétük a gyermek mozgását, beszédfejlődését, figyelmét vagy viselkedését, egyszóval mindennapi tevékenységeit károsan befolyásolják, akkor az INPP terápiával tudunk neki segíteni.